Van egy sáv, amitől még a legtapasztaltabb sofőr szorongani kezd. Egy sáv, ahol semmi nem biztos – kivéve a stressz. Ez a sáv nem más, mint az autópálya belső sávja, ahol a forgalom szabályait felváltják a darwini törvények.
Elindulsz, gondolod, 130-cal kényelmesen utazol. A GPS is bólogat, a rádióban épp egy nosztalgikus sláger szól. Minden békés… amíg meg nem jelenik a tükörben a halálosztó BMW. Villog. Majd újra. Aztán rád tapad, mint adóhatóság a számládra.
És te hirtelen már nem is ember vagy, hanem csak egy akadály a cél és egy tuningolt 3-as között.
A belső sávban mindenki pszichológus lesz. Ki akarsz tartani? Szabályos vagy? Akkor itt az ideje megtapasztalni, mennyire vagy hű önmagadhoz. 120-szal mész? Mögötted egy Audi, ami szerinted is túl közel van, de ő már a hátsó üléseden ül. 150-nél sem jobb: ilyenkor jön a villogó szekta, akik szerint csak az 180 a tempó.
És ha netán valakit megelőznél, komoly döntést kell hoznod: vajon gyorsabban mész, mint a balra indexelő, de közben már 190-nel közelítő Passat? Nem baj. Ez itt már nem közlekedés, hanem önértékelési tréning – szorongással, verejtékkel, és néha lemondással.
A legjobb pillanat, amikor végre lehúzódsz, és azt hiszed, megmenekültél. De nem! Jön a következő. Egy másik hibrid vagy egy frissen kilakkozott Q7, aki szerint te megint csak fölösleges akadály vagy az ország fejlődése útján.
A belső sáv tehát nem csak út – ez egy tükör, amiben mindenki megláthatja: mennyit ér az élete… és az egója.
👉 Ha érdekel, kik vagyunk, nézz körül itt: Rólunk oldal
