Szépen csillog, jól indul, nem világít semmi – tökéletes vétel, ugye? Aztán két nap múlva jön a valóság: bekapcsol a Check Engine, villog az ESP, sárgán integet a DPF, és hirtelen már nem is olyan jó az a vétel. Üdvözlünk a legújabb magyar trükkben: a hibakód-eltüntetés művészetében.
A használtpiac új kedvence nem a polírozott kasztni vagy az ülésfűtés – hanem az ECU-manipuláció. Az eladó „felkészíti” a kocsit: hibakódok törölve, motorlámpa „kiiktatva”, OBD-port simogatva. Az autó így pár napig vagy akár pár hétig is úgy megy, mintha a gyárból tolták volna ki. Aztán… BUMM – jön a karácsonyfa a műszerfalon.
És ne gondold, hogy ez valami sufnituning. Ezek profi szinten tolják: laptop, diagnosztikai szoftver, kis rutinnal kiszedi az égetett hibákat, aztán vigyorogva eladja a „teljesen hibátlan” autót. Mert az nem hazugság, hogy most nincs hibaüzenet. Csak még.
A szakértők már kongatják a vészharangot: OBD-vizsgálat nélkül ma már autót venni = orosz rulett. És a revolver nem hatlövetű – hanem hétféle rejtett hiba, amit csak idővel fedezel fel. Szelepszár, DPF, EGR, lambda, vezérlés – a teljes horror show, csak a mozijegy ára: pár millió.
A baj, hogy ez a trükk láthatatlan a laikusnak. Elindul, szépen jár, a szervók működnek – mitől lenne gyanús? A válasz: minden gyanús, aminek túl szép a csendje. Ha nincs OBD, akkor nincs nyugalom. Ha nincs lekérdezés, akkor csak az idő kérdése, mikor robban.
A technika fejlődik – és a csalás is. Aki elad, az már nem csak takarít, hanem programoz. Aki megvesz, az vagy felkészül – vagy sír.
Szóval mielőtt beleszeretsz a csillogó metálfényezésbe, dugd rá a gépet. Mert a motorhibát el lehet rejteni – de a javítás számláját már nem.